Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés!

Hazánk európai uniós csatlakozását követően egyre inkább előtérbe került az akadálymentesítés kérdése. Az EU azonban nemcsak az irányelvek meghatározásával, hanem komoly anyagi támogatással is az ügy mellé állt.

Magyarországon az első átfogó törvény 1998-ban született meg, melynek alapján az egészségügyi és szociális intézményeknek, az óvodáknak és iskoláknak, valamint a helyi önkormányzatoknak akadálymentesnek kell lenniük.

Ehhez képest a Széchenyivárosi és Árpádvárosi lakossági fórumokon elhangzott panaszok szerint és személyes tapasztalataim alapján is elmondható, hogy a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása városunkban egyelőre korántsem mondható teljesnek.

Az egyes középületek megközelíthetősége, az intézmények használhatósága, a mindennapos ügyintézés ill. a társadalmi és kulturális életben való részvétel még mindig sok esetben akadályokba ütközik, ez pedig több ezer kecskeméti lakos életét nehezíti meg.

Mi, akiket az akadálymentesítés terén tapasztalható felemás megoldások nem érintenek közvetlen közelről, talán el sem tudjuk képzelni a fogyatékos társainkra nehezedő mindennapos kihívásokat.

Ez azért is elszomorító, mert az esélyegyenlőségi törvény nem csupán lehetőséget biztosít, hanem megköveteli a fogyatékkal élők számára az önálló életvitel és a társadalmi életben való aktív részvétel biztosítását. Az akadálymentesítés terén mutatkozó elmaradással tehát nem csak a mozgáskorlátozott és más fogyatékkal élő kecskemétiek irányában fennálló szolidaritás kérdőjelezhető meg, de a törvényi előírásoknak való megfelelés is hiányosságokat mutat.

Megítélésem szerint mindannyiunk erkölcsi és társadalmi felelőssége, hogy a fogyatékossággal élő emberek is élhessenek azokkal az emberi jogokkal, amelyek éppúgy megilletik őket, mint a társadalom bármely tagját.

Kiemelten fontos, hogy olyan körülmények kialakítását igyekezzünk biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra a mindennapi életben való aktív, teljes jogú részvételt, életminőségük jelentős javulását eredményezve ezzel. Ehhez azonban több odafigyelésre, nagyobb anyagi ráfordításra van szükség.

A szükséges pénzeszközök előteremtésénél azonban nagyfokú könnyebbséget jelentenek az uniós pályázati források, melynek lehetőségét a városvezetés már sok esetben használta Kecskemét fejlődésének előmozdítására.

Visszatekintve az elmúlt évek, évtizedek eseményeire a város számos alkalommal járt élen a gazdasági és kulturális fejlesztések terén, ne legyen ez másként az akadálymentesség előremozdítása esetén sem.

Tisztelt Polgármester Úr!
Kérem tehát, hogy az európai követelményrendszerrel összhangban tegye lehetővé a fogyatékkal élők számára Kecskemét közszolgáltatást nyújtó épületei esetében az egyenlő esélyű hozzáférést, mely nem csupán kötelező feladat, hanem egy szociális érzékenységgel bíró város polgárainak és vezetésének közös célja, érdeke.

A felvetett probléma megoldására tett intézkedését köszönöm.

K e c s k e m é t, 2012. december 13.

Marczi Albert
képviselő

Kecskeméten járt Tabajdi Csaba. Az MSZP Európai Parlamenti képviselője három témát emelt ki sajtótájékoztatóján: a szegénység aggasztó arányát, a felhasználatlan Európai Uniós forrásokat és a politikai megbékélés fontosságát.

Tabajdi Csaba, Az MSZP Európai Parlamenti képviselője december 7-én tartott sajtótájékoztatót Kecskeméten, ahol az egyik legaggasztóbb problémának az Európában egyre riasztóbb méreteket öltő szegénységet nevezte. – Hazánk a szegénységi lista végén van. Mindössze négy Uniós tagállam, Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia van mögöttünk. A statisztikák szerint a magyar társadalom 31 százaléka rendkívül nehéz helyzetben él. Négymillióan a létminimum alatt, ebből 1,2 millióan a szegénységi küszöb alatt. Ez a helyzet tarthatatlan és tűrhetetlen. Olyan szociál- és gazdaságpolitikára van szükség, ami esélyt ad arra, hogy ebből a szegénységből kiemeljük az embereket. Gondolnunk kell a rokkantnyugdíjasokra is, akikkel szemben rendkívül méltánytalan dolgok történtek – emelte ki Tabajdi Csaba.

Az Európai Parlamenti képviselő hangsúlyozta: a Fidesz IMF-fel vívott, kuruckodó szabadságharcával több mint 1000 milliárd forintot elvesztettünk. Rendkívül aggasztónak nevezte azt is, hogy 2500 milliárd forint uniós forrás ragadt bent a 2007-2014-es ciklusban. Nagyon fontos lenne, hogy Magyarország fel tudja használni ezt a rendelkezésre álló összeget.

- Jelen pillanatban azért folyik a harc mind az Európai Parlamentben, mind kormányzati szinten, hogy Magyarországot ne érje túlzott csökkentés a következő ciklus támogatásai tekintetében. Ezért pártállástól függetlenül vállvetve harcolnak a képviselők. Érdekünk, hogy megőrizzük azt a pozíciót, amit a szocialista kormány elért, uniós szinten ugyanis a második helyen vagyunk Csehország után az egy főre jutó támogatások tekintetében – jelentette ki Tabajdi Csaba.

A képviselő szerint Magyarországon nem csak a szegények és a gazdagok közötti különbség öltött aggasztó méreteket, hanem a politikai megosztottság is. – Így nem lehet nemzeti érdeket érvényesíteni. Éppen ezért az MSZP programjának kulcsszava a megbékélés. Vissza kellene térni a normális keretek közé, ahol közéletet, családokat, barátságokat nem szakít szét az a politikai acsarkodás és gyűlölködés, ami 2002 után kialakult – hívta fel a figyelmet Tabajdi Csaba.

Az Európai Parlamenti képviselő kiemelte, egyetért Király Józsefnek, az MSZP megyei elnökének azzal a kezdeményezésével, hogy készüljön egy Duna-Tisza program. Úgy véli, hogy bár Kecskemét a Mercedessel ott van a világ élvonalában, de a városhatártól alig 10-15 kilométerre ott van a falusi nyomor.

A sajtótájékoztató után Tabajdi Csaba a Wojtyla Barátságközpontba ment, ahol százhúsz rászorulónak ajánlott fel ebédet.