Tisztelt Polgármester Úr, Aljegyző Asszony! Tisztelt Közgyűlés!

Először is engedjék meg, hogy frakcióm nevében szolidaritásunkról biztosítsam a felsőoktatási intézményekben demonstráló diákokat, tanárokat és nem utolsó sorban a szülőket, akik nem kis áldozatot vállalnak azzal, hogy gyermekeiket tovább taníttatják.

Egyetértünk követeléseikkel, annál is inkább, mert mi kecskeméti szocialisták is több alkalommal demonstráltunk, illetve hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a Kecskeméti Főiskola mindhárom karának meg kell maradnia, és biztosítani kell a működésükhöz szükséges, elégséges pénzt.

Amiért jeleztem Polgármester úrnak, hogy napirend előtti felszólalásra lehetőséget kérek, az az, hogy kaptam egy választ a KSE ügyvezetőjének írt levelemre. Ezúton is köszönöm Polgármester úrnak, hogy továbbította írásomat. Arról azonban szót kell ejtenem, hogy kérdéseimre nem az ügyvezető Jánosi István úr válaszolt, hanem egy számomra teljesen ismeretlen ügyvéd, dr. Horváth György Gödről.

A válaszlevélben szereplő információk azonban nemhogy megnyugtattak volna, hanem még zavarosabbá tette azt a végjátékot, ami a KSE mai napjait jellemzi. Ráadásul sem ügyvédi meghatalmazást, sem a levél írásának dátumát nem találtam a hozzám küldött anyagban.

Az utóbbi idők történéseit újra átgondolva meggyőződésem, hogy a KSE Kft. működésében a vizsgálóbizottság egy évvel ezelőtti jelentése óta tovább folytatódott a felelőtlen gazdálkodás. Ennek következményeként az erkölcsi-, és sportélet területén történt veszteségeken túl, anyagi hátrány is érhette városi cégünket. Ezért javaslom, hogy egy újabb vizsgálóbizottságot állítsunk fel azért, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Képviselőként nagyon fontosnak tartom azt, hogy levonjuk a megfelelő konzekvenciákat azért, hogy más cégeinknél ne fordulhassanak elő hasonló problémák. Ezzel tartozunk azoknak a kecskeméti polgároknak, akik önzetlenül hiteleztek a most felszámolási eljárás alá vont KSE Kft-nek, és nem utolsó sorban azoknak a sportolni vágyó fiataloknak, polgároknak, akik még hisznek a sportélet tisztaságában.

Kérem Polgármester urat, hogy támogassa javaslatomat a vizsgálóbizottság felállításáról!

Végezetül engedjék meg, hogy advent idején felhívjam a figyelmet arra, hogy nagyon sok polgártársunk nem engedheti meg magának, hogy minden nap meleg ételhez jusson.

Ezért tartom fontosnak, hogy egyre többen támogassák a Főtéri élelmiszerosztást és más karitatív tevékenységeket. Mi szocialisták a múlt évhez hasonlóan, január és február minden hétvégéjén meleg ételt osztunk a rászorultaknak. Arra biztatunk mindenkit, hogy aki teheti, ne csak Karácsony táján gondoljon a nélkülöző emberekre.

Köszönöm, hogy meghallgattak! Áldott ünnepeket és békés, boldog új évet kívánok mindenkinek!

Tisztelt Közgyűlés!

A rendszerváltás nagy politikai és jogalkotási vívmánya volt, a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) amely az európai elvek és értékek és a magyar hagyományok alapján fogalmazódott meg. A törvény nagy önállóságot adott a helyi közügyek intézésében és finanszírozásában. Az önkormányzatok az állami berendezkedésben, lényegében egyenrangú partnerei lettek a kormánynak és más állami intézményeknek.

Kecskeméten, az Ötv. hatálybalépését követően létrehoztuk saját intézményhálózatunkat, átalakítottuk vállalatainkat, megtartottunk mintegy 1500 db szociális bérlakást. Országosan is figyelemreméltó gyorsasággal - bár nem minden vita nélkül - békességben visszaadtuk az egyházaknak korábbi oktatási intézményeiket. Európai és kormányzati támogatásokkal és helyi önerővel megkezdődött a hiányos helyi infrastruktúra felújítása és továbbépítése.

Önkormányzatunk korrekt gazdasági partnerséget épített ki a vállalkozásokkal, jelentős szerepet vállalva a helyi piacgazdaság kiépítésében és a foglalkoztatottságban. A 90-es években az önkormányzat támogatta a leépített állami ipar, feldolgozóipar helyébe lépő kezdő vállalkozásokat.

Ebben az önkormányzati rendszerben a város nagy eredményeket ért el. Modern, jól működő és teljesítő intézményi hálózatunk van, a közszolgáltatások, a városi infrastruktúra minősége az utóbbi 15 évben nagyot fejlődött (lásd szennyvízcsatorna) mára komoly gazdasági potenciált képvisel Kecskemét.

Ezt a város lakossága együtt érte el. És a helyi politikai erők megértették, hogy a város hosszú távú érdeke, a pártok elsődleges politikai érdeke. Vitáink, ellentéteink elsősorban a problémák eltérő gyakorlati megközelítéséből és nem annyira pártpolitikai, vagy ideológiai okokból voltak. Az MSZP képviselői legalábbis mindig ehhez tartották magukat.

Számos probléma is felmerült az elmúlt 22 évben az önkormányzatisággal. A széles feladatrendszer, az újabbnál újabb feladatok – megfelelő pénzügyi források nélküli - „leadása”, a bizonytalan finanszírozás, a helyi igények pártpolitikai háttere, a feladatok túlvállalása stb. az eddigi rendszer átalakítását igényelte. Olyan reformját, amely az utóbbi 15 évben – a kétharmados Ötv. és az országos politikai erők konfrontációja okán – rendre elmaradt.

A 2010-ben mandátumot kapott „kétharmad” új önkormányzati törvényt hozott, amely – több más kapcsolódó intézkedéssel együtt - 2013. január 1-én lép hatályba.

Nem feladatom most részletesen értékelni a törvényt és a kialakuló új igazgatási rendszert – majd megteszi ezt az idő - de az látszik, hogy az az önkormányzatiság, amely eddig volt, nem marad meg. És kérdés az is, hogy azok a problémák, amelyek az elmúlt 22 évben felmerültek, az új törvénnyel megszűnnek-e? Hoz-e olyan eredményeket, mint a régi?

Az állam centralizál jelentős közszolgáltatásokat, intézményeket, az önkormányzatok pénzügyi önállósága és lehetősége csökkenni fog. A helyi kezdeményezések kevésbé lesznek fontosak. A kisebb önkormányzatok léte megkérdőjeleződik, a megyék feladatai kiürültek, a közigazgatás jó része felsőbb szintekre kerül. A szubszidiaritás, mint európai uniós – és eredetében egyházi fogalomtárból átkerült – rendezőelv, feledésbe merült.

Eddig jószerével csak a Városházára kellett menni ügyes-bajos dolgainkkal, most mindenféle hivatalokhoz, ügyfélablakokhoz, járási és kormányhivatalokhoz kell fordulni, közintézményeink kevésbé lesznek a miénk.

Kecskemét – mint nagyváros - helyzete valamivel kedvezőbben alakulhat. Bár elviszik tőlünk patinás iskoláinkat, de megkaptuk a múzeumot és a megyei könyvtárat. Jó gazdasági helyzete talán kalkulálhatóbb finanszírozást jelenthet a városnak. De biztosat itt sem lehet mondani.

Az elmúlt 22 évben sokszor a központi hatalommal szembeni ellensúlynak tekintette a politika a helyi önkormányzatokat és a mindenkori kormányzat kénytelen volt „számolni” velük. A jövőben ez megváltozik, hiszen helyzetük jóval gyengébb lesz, sőt alárendeltebb a mindenkori kormánnyal, a központi igazgatással szemben, mint eddig volt.

Legyünk méltányosak. Várjuk ki a végét, mondja a népi szólás. Tudós emberek állítják, hogy az önkormányzatok számának csökkenése, az önkormányzati autonómia szűkülése és a centralizáció európai tendencia, az EU elvárásaihoz igazodni kell (lásd pénzügyi finanszírozás). Lehet, hogy így van, és bizonyos, hogy a településeken élő embereknek nem az a fontos, hogy milyen törvények szabályozzák a helyi életviszonyokat, hanem az, hogy ne váljanak ismét alattvalókká hazájukban, hivatalos ügyeiket gyorsan és korrekten intézzék el és legyen valóságos ráhatásuk arra, ami a településükön történik.

Mindenkinek Áldott Karácsonyt és Boldogabb Új Évet Kívánok!