Tisztelt Közgyűlés!

A rendszerváltás nagy politikai és jogalkotási vívmánya volt, a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) amely az európai elvek és értékek és a magyar hagyományok alapján fogalmazódott meg. A törvény nagy önállóságot adott a helyi közügyek intézésében és finanszírozásában. Az önkormányzatok az állami berendezkedésben, lényegében egyenrangú partnerei lettek a kormánynak és más állami intézményeknek.

Kecskeméten, az Ötv. hatálybalépését követően létrehoztuk saját intézményhálózatunkat, átalakítottuk vállalatainkat, megtartottunk mintegy 1500 db szociális bérlakást. Országosan is figyelemreméltó gyorsasággal - bár nem minden vita nélkül - békességben visszaadtuk az egyházaknak korábbi oktatási intézményeiket. Európai és kormányzati támogatásokkal és helyi önerővel megkezdődött a hiányos helyi infrastruktúra felújítása és továbbépítése.

Önkormányzatunk korrekt gazdasági partnerséget épített ki a vállalkozásokkal, jelentős szerepet vállalva a helyi piacgazdaság kiépítésében és a foglalkoztatottságban. A 90-es években az önkormányzat támogatta a leépített állami ipar, feldolgozóipar helyébe lépő kezdő vállalkozásokat.

Ebben az önkormányzati rendszerben a város nagy eredményeket ért el. Modern, jól működő és teljesítő intézményi hálózatunk van, a közszolgáltatások, a városi infrastruktúra minősége az utóbbi 15 évben nagyot fejlődött (lásd szennyvízcsatorna) mára komoly gazdasági potenciált képvisel Kecskemét.

Ezt a város lakossága együtt érte el. És a helyi politikai erők megértették, hogy a város hosszú távú érdeke, a pártok elsődleges politikai érdeke. Vitáink, ellentéteink elsősorban a problémák eltérő gyakorlati megközelítéséből és nem annyira pártpolitikai, vagy ideológiai okokból voltak. Az MSZP képviselői legalábbis mindig ehhez tartották magukat.

Számos probléma is felmerült az elmúlt 22 évben az önkormányzatisággal. A széles feladatrendszer, az újabbnál újabb feladatok – megfelelő pénzügyi források nélküli - „leadása”, a bizonytalan finanszírozás, a helyi igények pártpolitikai háttere, a feladatok túlvállalása stb. az eddigi rendszer átalakítását igényelte. Olyan reformját, amely az utóbbi 15 évben – a kétharmados Ötv. és az országos politikai erők konfrontációja okán – rendre elmaradt.

A 2010-ben mandátumot kapott „kétharmad” új önkormányzati törvényt hozott, amely – több más kapcsolódó intézkedéssel együtt - 2013. január 1-én lép hatályba.

Nem feladatom most részletesen értékelni a törvényt és a kialakuló új igazgatási rendszert – majd megteszi ezt az idő - de az látszik, hogy az az önkormányzatiság, amely eddig volt, nem marad meg. És kérdés az is, hogy azok a problémák, amelyek az elmúlt 22 évben felmerültek, az új törvénnyel megszűnnek-e? Hoz-e olyan eredményeket, mint a régi?

Az állam centralizál jelentős közszolgáltatásokat, intézményeket, az önkormányzatok pénzügyi önállósága és lehetősége csökkenni fog. A helyi kezdeményezések kevésbé lesznek fontosak. A kisebb önkormányzatok léte megkérdőjeleződik, a megyék feladatai kiürültek, a közigazgatás jó része felsőbb szintekre kerül. A szubszidiaritás, mint európai uniós – és eredetében egyházi fogalomtárból átkerült – rendezőelv, feledésbe merült.

Eddig jószerével csak a Városházára kellett menni ügyes-bajos dolgainkkal, most mindenféle hivatalokhoz, ügyfélablakokhoz, járási és kormányhivatalokhoz kell fordulni, közintézményeink kevésbé lesznek a miénk.

Kecskemét – mint nagyváros - helyzete valamivel kedvezőbben alakulhat. Bár elviszik tőlünk patinás iskoláinkat, de megkaptuk a múzeumot és a megyei könyvtárat. Jó gazdasági helyzete talán kalkulálhatóbb finanszírozást jelenthet a városnak. De biztosat itt sem lehet mondani.

Az elmúlt 22 évben sokszor a központi hatalommal szembeni ellensúlynak tekintette a politika a helyi önkormányzatokat és a mindenkori kormányzat kénytelen volt „számolni” velük. A jövőben ez megváltozik, hiszen helyzetük jóval gyengébb lesz, sőt alárendeltebb a mindenkori kormánnyal, a központi igazgatással szemben, mint eddig volt.

Legyünk méltányosak. Várjuk ki a végét, mondja a népi szólás. Tudós emberek állítják, hogy az önkormányzatok számának csökkenése, az önkormányzati autonómia szűkülése és a centralizáció európai tendencia, az EU elvárásaihoz igazodni kell (lásd pénzügyi finanszírozás). Lehet, hogy így van, és bizonyos, hogy a településeken élő embereknek nem az a fontos, hogy milyen törvények szabályozzák a helyi életviszonyokat, hanem az, hogy ne váljanak ismét alattvalókká hazájukban, hivatalos ügyeiket gyorsan és korrekten intézzék el és legyen valóságos ráhatásuk arra, ami a településükön történik.

Mindenkinek Áldott Karácsonyt és Boldogabb Új Évet Kívánok!