Tisztelt Közgyűlés!

Közel egy évvel ezelőtt, napirend előtti felszólalásomban azt kérdeztem, hogy ha a ténylegesen most sem a profitra törekvő helyi közszolgáltatások díjait – víz, és csatornadíj, szemét díj - központilag csökkentik, akkor kompenzálja-e a kormány az ezzel járó bevétel kiesést a tulajdonos önkormányzatnak, vagy cégének? Mert, ha nem, akkor önkormányzati segítség nélkül rohamosan romlani fog a közszolgáltatások színvonala, elmaradnak a szükséges beruházások, fejlesztések, jönnek az elbocsátások, és a fogyasztók – mi emberek – majd szidjuk az önkormányzatot, mint aki mindenért felelős, ami helyben történik!

És mi lesz azokkal a kecskemétiekkel – kérdeztem akkor - akik komoly tartozásokat halmoztak fel önkormányzati tulajdonú közszolgáltatóknál, víz-, csatorna-, és távfűtési díjakból, szemétdíjakból, lakbérekből és ezek a tartozások csak nőnek, növekednek?!

Akkor még nem számoltam azzal, hogy a kormány – a szolgáltatási díjak kötelező csökkentésén túl - további drasztikus adóterhekkel sújtja az önkormányzati cégeket is, vezetékadó, szemétlerakati díj, talajterhelési díj, útdíj és persze közvetetten sújtja őket is mindazon adó és illeték, amelyeket a kormány például a bankokra, pénzintézetekre terhel.

Nemrég oda nyilatkozott Kecskemét és a régió eddig egyik legerősebb önkormányzati közszolgáltató cégének vezetője – BÁCSVÍZ Zrt. – hogy „a rezsicsökkentés és a közművezetékhez kapcsolódó adó komoly kihívást jelentett 2013-ban a hazai nagy szolgáltatók számára”. Majd azt olvashattuk, hogy „a nehéz körülmények ellenére üzemi veszteség nélkül zárta az évet”. Miközben az elmúlt években több százmilliós nyereséggel zárta az évet a BÁCSVÍZ, melyből Kecskemétre is jutott különböző felújításokra, fejlesztésekre.

Elmondta az elnök-vezérigazgató azt is, hogy a díjcsökkentés hatása jelenleg nem érezteti hatását a kintlévőségekre, jelentősek a lakossági tartozások. Ezzel persze foglalkozniuk kell, vannak terveik a csökkentésükre.

Hasonlóan nyilatkozott a napokban, ugyanebben a lapban a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. általános ügyvezető igazgatója – amely Kalocsa, Kiskőrös és Kiskunhalas térségében végzi a vízszolgáltatást – hogy „a rezsidíjat még ki tudják gazdálkodni, de a vezetékadót azonban már nem. Ha a kormány nem lép ebben az ügyben, jövőre gondok lehetnek a vízszolgáltatás területén.”
Elmondta a vezető azt is, hogy „éves szinten 200 millió forintnyi rekonstrukciós felújítás marad el”. (Zárójelben: Nem tudom, állásban vannak-e még az interjúk elkövetői….? Vagy majd jön 8 db optimista nyilatkozat?)
A fentiekből is látható, miközben a kormány csökkenti a víz-, a csatorna-, a hulladékszállítás-, a kéményseprés és a távfűtés díjait, ezzel egyidejűleg többszörös adóterhet rak a szolgáltató cégekre. Ennek és a kötelező díjcsökkentéseknek együtt az lesz a következménye, hogy a helyi szolgáltató cégeinknél veszteségek alakulnak ki, elmaradnak a szükséges felújítások, korszerűsítések, majd romlik a szolgáltatás színvonala, s végül komoly pénzügyi injekciók nélkül a cégek becsődölnek.

A díjcsökkentéseknek pedig azért nincs csökkentő hatása a lakossági kintlévőségekre, mert a napi megélhetés más költségei elviszik a díjcsökkentés megtakarításait. Lásd például Kecskeméten a tűzifa program, amelyre már a második tízmillió forint megy, a nagy igények miatt.

Vagyis mi, mindannyian fizetjük meg a hozzá nem értő gazdaságpolitika és a szemfényvesztő propaganda árát.

Tavaly azt javasoltam – egyebek között – hogy önkormányzatunk

- a meglévő tartós közszolgáltatási díjhátralékok csökkentése és az önhibájukon kívül kilátástalan helyzetbe került családok kimentése érdekében készítsen szociális családvédelmi tervet, és

- a helyi közszolgáltatást ellátó cégeink talpon maradása és a szolgáltatás biztonsága érdekében, dolgozzon ki gazdasági intézkedési tervet.

Most is javasolom, hátha értő fülekre talál….

Köszönöm figyelmüket!

Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Jegyző Asszony,

Tisztelt Közgyűlés!

Közel négy évvel ezelőtt azt találtam mondani, hogy városunk olyan lehetőség előtt áll, amelyet csak több mint száz évvel ezelőtt, Lestár és Kada idejében élhetett meg. Akkor egy gazdaságilag erősödő Kecskemét foghatott neki városalakító elképzeléseinek, méghozzá úgy, hogy ezzel párhuzamosan felvirágoztatta kultúránkat egyre növekvő lélekszám mellett.

A Mercedes gyár idetelepülésének idején az előző MSZP Kormány és az akkori ellenzéki városvezetés harmonikusnak tűnő együttműködése mára köddé vált. Az idő elteltével nap mint nap kellett szembesülnöm azzal, hogy a város mai vezetői nem lehetnek Lestár és Kada örökösei. Ugyanis ők nem egy közösen véghezvitt munka gyümölcseként élik meg a nagy lehetőséget, hanem egy ölükbe hullott nyereményként, amivel csak annyi teendőjük volt, hogy el ne rontsák az egészet. Olyan helyzetet teremtettek a városban, amely azt érzékeltette, hogy „ha azt csinálod, amit én akarok, és azt mondod, amit hallani szeretnék, akkor érvényesülhetsz; ha nem, hát így jártál…” Így működik ma már szinte minden a városban, a hivataltól kezdve a városi tulajdonú cégekig.

Ma már nem lehetünk annyira naivak, mint két és fél évvel ezelőtt, amikor még nem tudtuk azt, ami mára már kiderült, nevezetesen hogy a Kecskeméti KSE Kft-ből több mint 300 millió forint tűnt el. Érdekes módon erről még mindig hallgat a városvezetés, és kínosan kerüli ezt a témát.

Az a városházi alkalmazott, aki két tanulmány kifizetésével kapcsolatban több mint 35 millió forintot visszatartott, mert nem szakszerűen igazolták le azok számláit, már nincs a hivatalnál.

A városi költségvetésben szereplő különböző szakértői és sikerdíjak kifizetései nem átláthatóak, minden után „kutatómunkát” kell végezni.

A helyi közösségi média teljesen kiszolgálja a jelenlegi vezetést, ugyanis az aktuális városi problémákról nem adnak hírt, az ellenzék nem kap hangot. Felháborító, hogy közösségi pénzen a városvezetés propagandája jelenik meg.

Visszatérve az eredeti gondolathoz, hogy miért gondolom azt, hogy egyelőre várni kell városunk második virágkorának megélésével, a legjobb példa az, ami a rezsicsökkentés körül zajlik itt városunkban is. Nevezetesen hogy míg Lestár és Kada idejében a közösségépítés alapja a békés egymás mellett élés volt, most rezsiharcot hirdet a Fidesz saját nemzete ellen és ehhez tegnap városunk polgármestere is csatlakozott.

Sajnálom, hogy ide jutottunk és remélem, hamarosan ez változni fog.

Köszönöm a szót.