Duna-Tisza közi vitairatunk

Letölthető formátum:

LETÖLTÉS

Országos választási programunk

Ide kattintva olvashatja el őket!

http://mszp.hu/cimke/program

Facebook

Galéria

Aktuális

Király József napirend előtti felszólalása 2017.05.25.

Kecskemét Megyei Jogú Város 2017.05.25-ei közgyülésén napirend előtt:

Tisztelt Polgármester Asszony!

Tisztelt Jegyző Asszony, Tisztelt Közgyűlés!

Mély megrendüléssel töltött el Farkas Gábor halálának híre. Egy igaz európai magyar, magyar európai távozott el közülünk.

Városunk nemes népművelője1943. június 21-én született Kecskeméten. A Katona József Gimnáziumban érettségizett. Nagyon fiatalon népművelőként kezdett dolgozni, amelynek sikerei és viszontagságai egyaránt voltak. Főszervezője volt Bács-Kiskun megye első nemzetközi fesztiváljának: az immár legendás Duna-menti Folklór Fesztiválnak. E rendszeres találkozó sorozat résztvevői Németországtól a Duna-deltáig húzódó sávban élő, korábban történelmileg is érintkezésben volt népek kölcsönös megértését és tiszteletben tartását gyakorolták a kulturális javak cseréje révén már az európai rendszerváltás előtti évtizedekben is. E szervező-munka érdekében abbahagyta egyetemi tanulmányait az ELTE magyar-népművelési szakán, és később a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett tanári diplomát.

1990-ben kigondolója volt az Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozónak, amelynek rövid időn belül sok szövetségest szerzett. Az így megalakult Európa Jövője Egyesületnek 1990-től ügyvezető elnöke, 1996-tól pedig elnöke volt, több cikluson át élvezve a hazai és külföldi közösségek bizalmát. Az 1991 nyarától két évente megvalósított gyermektalálkozók nagyon rövid idő alatt rendkívül jó hírnevet szereztek Kecskemétnek, Bács-Kiskun megyének, és hozzájárultak Magyarország jó hírének terjesztéséhez.

Kecskeméten szinte a kezdetektől több száz család csatlakozott a rendezvény-mozgalomhoz, és lassan fogalommá vált „a” CSIPERÓ. A sikeres gyermektalálkozók és kapcsolódó tematikus, szakmai rendezvényeik lebonyolításával olyan új típusú közművelődési-kulturális szerveződési formát vezetett be és honosított meg a közgondolkodásban, amely nemcsak Magyarországon, de európai mércével mérve is egyedülálló. Ez az egyedülállóság vonatkozik magára a folyamatos, összkulturális gyermektalálkozó-sorozatra éppúgy, mint az egyesület számos hazai és nemzetközi kezdeményezésére. Például: „László napi disputa” az ENSZ kulturális világ jelentéséről, „Régiók fiataljai a jövő Európájáért” nemzetközi ifjúsági szeminárium sorozat, Gyermekrendezvények Nemzetközi Szövetségének megszervezése és Titkárságának ellátása, és még sorolhatnám.

Ezt visszaigazolják az egyesületet ért elismerések: 1993-ban az állami ifjúsági díjnak megfelelő Szacsvay Imre díjjal, 1997-ben Az Év Non-profit szervezete díjjal ismerték el a Farkas Gábor vezette széles körű tevékenységet. 2006. szeptember 13-án pedig Brüsszelben átvehették első magyar civil szervezeteként az Európai Civil Díjat.

A Farkas Gábor által kigondolt, elveiben következetesen végigvitt, és a kecskeméti polgárok százaival mozgatott gyermek és immár ifjúsági találkozók széleskörű és pozitív nemzetközi visszhangot váltottak ki az elmúlt évtizedek során. Korán felismerte, hogy hazánkat, ezt a komp-országot, véglegesen csak úgy lehet Európához kötni, ha a gyermekek, fiatalok megismerik és elfogadják egymás kultúráját. Vallotta, hogy a magyar nemzet újraegyesítésének egyetlenegy lehetősége az egységes, békében élő Európa megteremtése.

Az egyesület tevékenységében kezdetektől különleges szerepet kapott a határokon túli - romániai, kárpátaljai, szlovákiai, szerbiai és a nyugati szórványban élő - magyarokkal való kulturális és szociális kapcsolat, együttműködés, segélyezés. Ennek volt példája többek között az árvíz sújtotta székelyföldi Kobátfalva óvodájának helyreállítása. 1993-tól két évente megrendezésre kerül a „CSILLAGSZEMŰ” tábor, a határon túli magyar óvónők szakmai képzése érdekében, amelyet Farkas Gábor fiatalon elhunyt felesége, Baksa Andrea kezdett el, de szép örökségként ma is kötelező feladata az egyesülethez kapcsolódó szakmai erőknek.

Farkas Gábor kezdeményező és megvalósító tevékenységének kiemelkedő példája a 2006-ban, a Bartók évforduló tiszteletére megszervezett Kodály-Bartók Ifjúsági Világzenekar. 20 ország 80 fiatal tehetsége a világhírű Vásáry Tamás vezetésével aratott hatalmas közönség és szakmai sikert kecskeméti, galántai és budapesti koncertjén, majd Brüsszel Főterén. Önzetlenségére mi sem jellemzőbb, mint hogy e rendhagyó nemzetközi projekt lebonyolításába és működtetésébe bevonta a szintén jelentős zenei hagyományokkal bíró nagy magyar város, Debrecen vezetését és szellemi erőit.

Farkas Gábor a magyarországi civil társadalom országosan elismert alakja volt. 1994-ben létrehozta az országosan modell értékűnek számított Civil Szervezetek Házát. 1998-tól 2002-ig a Miniszterelnöki Hivatal Civilkapcsolatok Főosztályának szakértőjeként segítette koncepciók kidolgozását, részt vett a non-profit menedzsment egyetemi oktatásának tantárgyi kidolgozásában. Önkormányzati felkérésre „örömmunkában” elnöke volt a Leskowszky Hangszergyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának.

2004-től 2009-ig alelnöke volt a Nemzeti Civil Alapprogram Dél-alföldi Kollégiumának, 2007-ben felkérték az akkor 55 éves belga neerpelti Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál tiszteletbeli védnökének.

Farkas Gábor kezdeményezésére került sor az immár minden tekintetben elmélyült Kecskemét-Galánta, Kecskemét-Marosvásárhely és Kecskemét-Beregszász partneri település-kapcsolódásra, valamint Rodostó testvérvárossá válásában.

Az ő és egyesületi társainak személyes, szakmai és közösségi kapcsolati tőkéjének latba vetésével sikerült elérni azt is, hogy Bécs után Kecskeméten telepedjen le s verjen gyökeret a Dán Kulturális Intézet.

Tevékenységéért megkapta 1995-ben a Kecskemét Közművelődéséért, 1996-ban pedig a Bács-Kiskun Megyei Ifjúságáért Díjat. 2002-ben munkásságáért Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tiszti fokozatával tüntette ki. 2007-ben a kecskeméti lakosság szavazataival az „Év embere” díjat kapta, 2007-ben Kecskemét Díszpolgárává választották, 2013-ban Európai Polgári Díjat és Lehel László díjat kapott, ez év januárjában pedig a Magyar Kultúra Lovagja díjat vette át.

Az örökké szervező, talpaló, a hazai és kárpát-medencei kultúraközvetítés egyik élő és céljait föladni sosem akaró személyiség számára a legnagyobb elismerés a Csiperó Fesztiválon résztvevő gyermekek öröme volt.

Kedves Gábor! Mindannyiunknak hiányozni fogsz, nyugodj békében!

Kecskeméti gázrobbanás

Botka László Kecskemétre látogat

Király József napirend előtti felszólalása a KSE Kft. százmilliós büntetőügyéről

Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Jegyző Asszony, Tisztelt Közgyűlés!

Múlt héten kedden Szegeden kezdődött el a kecskeméti KSE Kft.-vel kapcsolatos büntetőügy tárgyalása. Ezen a tárgyaláson én is a hallgatóság soraiban ültem, mert kíváncsi voltam arra, hogy öt és fél év után, az előző ciklusban nagy vitákat kiváltó városi cég dolgaiban az igazságszolgáltatás vajon megtalálja-e az igazi felelősöket.

Ha felidézzük az utóbbi öt és fél évet, az elhangzott interpellációkat, kérdéseket, hozzászólásokat az ellenzék részéről, az arra adott cinikus és sokszor kioktató válaszokat a korábbi polgármesterünktől, valamint a hivatal felelős munkatársaitól, akkor látszik, hogy a városi cégtől várható szakmai vezetés és a politika egyáltalán nem különült el.
Mondom ezt azért, mert az írásban tett korábbi tanúvallomások szerint az első rendű vádlott F. Zoltán, aki minden híresztelésekkel szemben a Kecskeméti Sportiskolának jelenleg is vezetője, úgy nyilatkozott, hogy a több mint két éves ügyvezetői ideje alatt szinte minden döntést, kifizetést, pénzfelvételt az elmúlt időszak városi fideszes frakcióvezetőjének, Vörösmarty Attilának a parancsára, kívánalmára tett. Éppen csak azt nem mondta, hogy folyamatosan pisztolyt szegeztek tarkójához. Természetesen a volt frakcióvezető mindezt tagadta.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy csupán a hatodrendű kocséri cégtulajdonos vallott úgy, hogy bűnösnek érzi magát az általa elkövetett dolgok miatt. A többiek mind úgy nyilatkoztak, hogy ártatlanok, az ellenük felhozott vádakban nem érzik magukat felelősnek. Az ügyészség vádirata szerint 452 millió forintot utaltak vagy vettek ki a KSE Kft-ből fiktív számlákon keresztül és a Kft. felszámolója szerinti további követelés mintegy 350 millió forintra tehető, így összesen 800 millió forint eltűnésének nincs gazdája.

Valóban nincs gazdája? Ezt a kérdést feszegette az egyik országos vezető televízió riportere is a tárgyalás szünetében. Vajon kiderül-e, hogy ezek a pénzek kinél vagy kiknél landoltak, mert tudomása szerint a sportolók nagy része külön perekben fut a szerződésük szerinti pénzük után.

Hogyan lehetséges az, hogy egy ekkora városban, mint Kecskemét, a város vezetésének menet közben mindez nem tűnt fel. És nekem továbbra sem tisztázódott, miért tudtak elszámolni a felnőtt profi sportolók javára fiktív számlákkal az önkormányzatnál az ifjúsági és utánpótlási célra fordítható 54 millió forintos összeg egy részével. Ki falazott kinek, vagy ki menteget kit ebben az ügyben?

Nem tudom, hogy mindez valaha ki fog-e derülni, netán 4-5 év múlva egy jogerős ítélet kapcsán, de azt látom, hogy Kecskemét sportja, annak vállalkozók általi támogatása mérhetetlenül nagy kárt szenvedett ezen ügy miatt, amit máig sem tudott kiheverni.

Tanulságot azonban mindenki számára adott: egyfelől a politikának azzal, hogy a város cégeinek vezetőit ne egy parkolóban kérjük fel igazgatónak, hanem megfelelő körültekintéssel találjuk meg azokat, akik szakmailag, emberileg és erkölcsileg is képesek a közpénzt törvények szerint kezelni; másfelől az ilyen cégek vezetését elvállalók pedig álljanak ellen mindenkor azon politikai elvárásoknak, melyek törvénytelenek és számukra emberileg sem vállalhatóak.

Remélem a városvezetés és az önkormányzati cégek vezetői mindannyian tanultak ebből, és a jövőben hasonló eset nem fordul elő.

Köszönöm a szót.