1. A felnőtt-háziorvosi körzetekben negyedével csökkent a megjelentek száma. Azt, hogy ez a vizitdíj hatása, mutatja, hogy a gyermekháziorvosok forgalma gyakorlatilag nem változott (-1,5 százalék).

2. 22 Mrd Ft többletbevétel jutott a szolgáltatóknak. A háziorvosokhoz 9,9 Mrd Ft, a járóbeteg-szakrendelőkhöz 6,3 Mrd Ft, a kórházakhoz 3,0 Mrd Ft került. A fennmaradó kb. 3 Mrd Ft-ot az ügyeletek, a fogászatok, a laborok, a CT-MRI vizsgálatok és a kórházi gondozás kapcsán fizették ki.

3. A csökkenő számú orvos-beteg találkozások miatt 25 Mrd Ft-tal csökkent a gyógyító-megelőző kasszát terhelő igénybevétel, ami sokat segített abban, hogy a megszorítások ellenére is javuljon az ellátás finanszírozása és minősége.

4. A vizitdíj bevezetésével 20-50 százalékkal - átlagosan havi 180 ezer Ft-tal - nőtt 5300 háziorvosi praxis bevétele, miközben a kártyapénzük változatlan maradt. Ez már akár egy-két éves távlatban is elegendő ösztönzést adhat ahhoz, hogy a kórházakban dolgozó, magasan kvalifikált orvosok egy része háziorvosként folytassa pályafutását. Ha csökkenteni akarjuk a magyar egészségügy kórházcentrikusságát - márpedig abban szakmai konszenzus van, hogy ez indokolt lenne -, akkor csak ez az út járható.

5. Bár a vizitdíj önmagában nem szüntetheti meg a hálapénzt, de jelentős lépés annak visszaszorításában. A Tárki 2007. novemberi közvélemény-kutatása szerint a legfontosabb kórházi ellátások terén (szülész, sebész, gyerekorvos, belgyógyász, szemész, pszichiáter) 2003-hoz képest szignifikánsan csökkent a hálapénzt adók aránya.