Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Jegyző Asszony, Tisztelt Közgyűlés!

A napokban ismét egyre több hír szólt arról, hogy az ország több városának levegő minősége jelentős mértékben romlott, így többek között Kecskemété is. Városunkban a szálló por - melynek mennyisége normál esetben maximum 40 µg/m3 - a múlt vasárnap 125 µg/m3 volt. Ha mégis mélyebben bele akarunk menni ennek az adatnak a hátterébe, akkor szembesülünk azzal, hogy bizony mindannyian felelősek vagyunk városunk egészséges levegőjéért. Így a háztartások 45%-ban, a mezőgazdaság majd 30%-ban, az ipar több mint 10%-ban, a közlekedés pedig közel 10%-ban járul hozzá ehhez a terheléshez.
Rohanó hétköznapjaink közepette szinte elmegyünk az ilyen hírek mellett, igazából nem is fogjuk fel, hogy mennyire fontos figyelmeztetés ez a jelent és a jövőt illetően. Talán azok, akik légzőszervi megbetegedéssel küzdenek és rendszeres kezelésre szorulnak, már komolyan veszik ezt. Hamarosan az allergiások is aggódhatnak, hiszen lassan de biztosan itt a tavasz és megjelennek a pollenek, melyek egyre több embernek okoznak problémát az év folyamán.

Jómagam azért kértem szót, hogy felhívjam arra a figyelmet, ezek a hírek nem egyek a sok közül, hanem igen is komolyan kell venni, foglalkozni kell velük itt nekünk is a város közgyűlésén. Ugyan sok rendeletünk és programunk van ezzel kapcsolatban, így többek között a füstköd riadó terv, környezetvédelmi program, Integrált Településfejlesztési Stratégia, de ezek végrehajtását illetően van dolgunk, nem kevés. Tavaly ünnepeltük a várossá nyilvánítás 650. évfordulóját és ennek kapcsán számtalan előadás szólt arról, hogy a puszták közepén született egy város, mely képes volt túlélni az elmúlt évszázadok kihívásait, melyek közül az egyik az volt, hogy a futóhomokon hogyan lehet egy virágzó kertvárost építeni. Ez nem csak a város fejlődésének egyik záloga volt, hanem egy olyan élhető, egészséges környezetet teremtett, amelyben érdemes élni. Lestár és Kada városépítészete is ezt a gondolatiságot tükrözte vissza, hiszen zöldelő parkok és fás utcák jellemezték az akkori Kecskemétet.
De térjünk vissza a jelenbe. Hasonlóságot mindenképp találhatunk a 100 évvel ezelőtti korhoz, hiszen azzal, hogy idetelepült a Mercedes, egyre több üzem jelenik meg, a korábbi városhatár jelentősen kitolódott a magán építkezések, lakóházak miatt is. Az így beépített területek nagyságának arányával szemben nagyban lemaradt az a zöldítés, fásítás, ami szükséges lenne az egészséges környezethez. A városiasodás minden kihívásával, gondjával találkozhatunk nap mint nap, melyet ha nem tudunk kordában tartani, az bizony mindenképpen nekünk itt élőknek gondot okoz majd. És éppen ezért fontos, hogy odafigyeljünk az ilyen apróságnak tűnő hírekre, melyek arra figyelmeztetnek, hogy valamit közösen tennünk kell környezetünket illetően.
Sokszor találkozunk különböző politikusoktól azzal a mondattal, hogy „az élhető, fenntartható városoké a jövő”. Hát tegyünk érte! Japán harcművész mesterem mondta, hogy a természetet soha nem győzhetjük le, hiszen mi is részese vagyunk. „A természet beszél hozzánk és meg kell érteni, hogy mit mond nekünk.”

Én azt gondolom, hogy akár a levegő minőség, a zaj ártalom, a vizeink megóvása, vagy akár az általunk termelt hulladékok elszállítása, feldolgozása területén kutya kötelességünk a legjobb feltételeket biztosítani városunk polgárainak és legfőképpen gyermekeinknek. Mindez nem politika függő. Ehhez kívánok a mai közgyűlésnek eredményes munkát, hiszen a napirendek között számos a környezetünkkel kapcsolatos ügy van. Bízom benne, hogy megteszünk mindent azért, hogy valóban egy egészséges, élhető város felelős képviselőjeiként fogunk dönteni.

Köszönöm a szót.