MIÉRT NEM INGYENES A FELSŐOKTATÁS?
 A felsőoktatás ma sem ingyenes. Egyrészt a hallgatók 47%-a költségtérítéses képzésben vesz részt, tanulmányi teljesítményüktől függetlenül fizetnek a képzésükért. Másrészt az államilag támogatott hallgatók oktatása évente átlagosan több, mint 1 millió forintba kerül, ezt a terhet ma az egész adózó társadalom viseli. A jelenlegi juttatási rendszer fenntartása úgy kerül több milliárd forintba, hogy sem a hátrányos helyzetű hallgatókat, sem pedig az eredményes tanulókat nem segíti érdemben.
 A FIDESZ szerint a társadalomnak saját érdekei miatt finanszíroznia kell azon orvosok, pedagógusok, mérnökök tanulmányait, akik később a társadalmat fogják szolgálni. Ez igaz, de a társadalomnak ugyanolyan érdeke, hogy az orvosok és mérnökök mellett ácsokat, kőműveseket, cipészeket is képezzen, nem lehet csak az értelmiségi pályát választókat kiemelni. Az állam ennek a kötelezettségének eleget is tesz a közoktatás és a felsőoktatás rendszerének finanszírozásán és működtetésén keresztül. A tandíj nem azt jelenti, hogy a hallgató fizeti a tanulmányi költségeit, inkább egy olyan kassza, amelyet az intézmények fejlesztésére és a hallgatók juttatásaira fordít az állam.
 A diplomaszerzés nem csak a társadalomnak, hanem az egyénnek is jó befektetés. Az egyéni hasznot és közjót eredményező befektetések költségeit pedig a közösségnek és az egyénnek együttesen kell vállalni.
SZOCIÁLISAN RÁSZORULÓK ÉS A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS
 A legrosszabb körülmények közt élők törvény alapján mentesülnek a képzési hozzájárulás fizetése alól. Az átalakított hallgatói juttatási rendszer biztosítja, hogy minden tehetséges fiatal diplomát szerezhessen, családi hátterétől függetlenül.
 Jelentősen nőtt a szociális- és a tanulmányi ösztöndíjakra fordítható keret, egy jó tanuló, rászoruló hallgató havonta akár 40-50 ezer forint támogatást is kaphat, és mentesülhet a képzési hozzájárulás fizetése alól. Aki igennel szavaz a tandíj eltörlésére, az a hallgatók juttatásait nyirbálja meg.
 A képzési hozzájárulás akár teljes egészében is fedezhető diákhitelből, tehát a hallgató számára az utólagos képzési hozzájárulás előnyeit is biztosíthatja.

KIMAGASLÓ TELJESÍTMÉNYEK ELISMERÉSE
 A hallgatói juttatási rendszer elismeri és jutalmazza a kimagasló teljesítményt. A hallgatók legjobban tanuló 15%-a mentesül a képzési hozzájárulás fizetése alól.
 A képzési hozzájárulásból származó bevételek legalább harmada, legfeljebb fele a tanulmányi ösztöndíjakat növeli.

A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS VÁRHATÓ HASZNA
 Fejlesztésekre és ösztöndíjakra fordítható többletbevételt jelent az egyetemeknek. Az első évben, 2008-ban ez 2,4 Mrd forint, 2013-ra pedig eléri a 20 Mrd-ot.
 Ebből jobb eszközöket vásárolhatnak, színvonalasabb képzést biztosíthatnak az egyetemek, több lehetőség lesz neves külföldi oktatók meghívására.
 Jobb teljesítményre és gyorsabb haladásra ösztönzi a hallgatókat, nem támogatja közös forintjainkból a „félgőzzel” tanuló, alacsony teljesítményt nyújtó hallgatókat.
 Átjárás lesz a költségtérítéses és az államilag támogatott képzés között. A jól tanuló költségtérítéses hallgatók átkerülhetnek államilag támogatott képzésre.

EGYÉNI HASZON – A DIPLOMA ÉRTÉKE
 Magyarországon a 25-64 éves diplomások gazdasági aktivitása 80 % feletti, mintegy 10%-kal meghaladja a középfokú végzettségűekét. Ezzel párhuzamosan a diplomások munkanélküliségi rátája hazánkban kevesebb, mint fele a középfokú végzettségűekének.
 A felsőfokú végzettségűek átlagkeresete Magyarországon a középfokú végzettségűek átlagkeresetének 215%-a, azaz több, mint kétszerese. Az OECD országok között ez a bérelőny ma nálunk a legnagyobb.

KÖZÉPISKOLAI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK
 A szociális gondoskodás, az esélykülönbségek csökkentése a közoktatásban is kiemelt célunk. Ezek a programok mind elősegítik, hogy a nehéz körülmények közt élő, de tehetséges diákok érettségit adó középiskolai képzésben vehessenek részt és eséllyel jelentkezzenek egyetemre, főiskolára.
 Útravaló Ösztöndíjprogram A szegény családokban élő fiatalok szakma- vagy érettségi szerzését, továbbtanulását segítő program. A gyermekek tanári segítséget kapnak a sikeres továbbtanuláshoz szükséges kompetenciák megszerzéséhez, valamint ösztöndíjban részesülnek a diákok és mentortanáraik is. A program indítása óta több mint 27 ezer hátrányos helyzetű diákot érintett. A résztvevő hátrányos helyzetű általános iskolások 80%-a jutott be érettségit adó középiskolába, a középiskolába járó ösztöndíjasok 95%-a sikeresen leérettségizett.
 A hátrányos helyzetű diákok középiskolába való továbbtanulását ösztönzi az Arany János Tehetséggondozó és Arany János Kollégiumi Program. Céljuk, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai és gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei. A 2007/2008-es tanévben 695 tanuló vesz részt a programban.
 A Katapult mentorprogram célja a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú intézménybe való bekerülési esélyének növelése. Ennek elemei a felsőoktatásba való bejutás támogatása valamint a tanulmányok kezdetétől a beilleszkedés megkönnyítése, a lemorzsolódás lehetőségének csökkentése mentor segítségével.