A Fidesz vezetői igyekeznek minden eladósodással kapcsolatos felelősséget az előző kormányra hárítani, miközben a fideszes önkormányzatok az elmúlt évek során alaposan kivették a részüket az államadósság növeléséből - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. Az eladósodott települések ranglistáján előkelő helyet foglal el például az előző években a Fidesz által irányított Esztergom, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, illetve Budapest Belváros.

A tartozások összege pedig tetemes, a PricewaterhouseCoopers (PwC) elemzése szerint 2010 végére megötszöröződött az önkormányzatok adósságállománya 2005 év végéhez viszonyítva. 2011 végére pedig több mint 1830 milliárd forint lehet az önkormányzati szektor adóssága, mely tartalmazza a 2011-ben várható nettó 370 milliárd külső forrásbevonást is - áll a PwC, gazdasági tanácsadó szervezet legújabb, az önkormányzati szektor pénzügyi helyzetét vizsgáló felmérésében.

Az adatokból az is kiderül, hogy amíg 2009-ben a helyhatóságok adósságállománya a szektor összes bevételének 39,7 százaléka, azaz 1280,7 volt, addig 2010 végére ez a szám elérte az 1461,6 milliárd forintot. A tanácsadó szervezet szerint a fennálló adósságállomány kezelése és adósságszolgálata jelentős terheket ró az önkormányzatokra. Az eladósodottság növekedését 2010-ben egyrészt az okozta, hogy a központi költségvetés takarékoskodó intézkedései miatt csökkentek a központi költségvetés részéről érkező bevételek. Másrészt megnövekedett az önkormányzatok feladatköre, továbbá terhet jelentett az önkormányzatoknak a fejlesztésekhez szükséges Európai Uniós pályázatokhoz az önerő biztosítása is.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szintén úgy véli: a gondok nagy részét az okozza, hogy megnövekedett az önkormányzatok feladatköre, miközben a források kisebbek lettek. Emellett súlyos problémákat idéz elő, hogy az önkormányzati cégek adósságai is egyre gyarapodnak. A települések zömének a vezetése csak a kiadásokat tudja előre tervezni, a bevételeit nem. Ezért a legtöbb város, illetve falu hónapról-hónapra igyekszik túlélni a mostani nehéz időszakot. Ebben az évben már hozzávetőleg tucatnyi helyhatóság vált finanszírozhatatlanná. Így számos polgármesteri hivatal nem csak a fejlesztésekre, hanem a működéshez is kénytelen volt kölcsönt felvenni, illetve kötvényt kibocsátani - fűzte hozzá a szövetség vezetője.

Az elnök elmondta: Magyarországon a mintegy 3200 településből hozzávetőleg 300 település halmozta fel a mostani adósságállományt, a legtöbb önkormányzat ugyanis olyan nehéz helyzetben van, hogy nem is hitelképes. Így nem áll módjában kölcsönt felvenni, vagy kötvényt kibocsátani sem.

Schmidt Jenő úgy látja, hogy az nem segít majd a helyhatóságokon, hogy a jövőben csak a kormány engedélyével vehetnek majd fel hitelt. Ez a megoldás ugyanis amellett, hogy csorbítja a települések önrendelkezéssel kapcsolatos jogait, nem csökkenti azok finanszírozási gondjait. Egy ilyen "hitelfelvétel engedélyező" állami szervezet felállítása egyébként is egy-másfél évbe telik. Így gyors megoldásról nem lehet beszélni, s a szervezet működtetése feltehetően pénzbe fog kerülni. Ez szükségtelen többlet kiadás lenne. Arról pedig ne is álmodjon egyetlen polgármesteri hivatal sem - tette hozzá az elnök -, hogy a kormány átvállalja majd az önkormányzatok adósságát.

Nem szerencsés az ügy szempontjából az sem, hogy - amint Jóri András adatvédelmi ombudsman rámutatott - az államháztartási törvényből a nyáron kivették azt a bekezdést, amely közfeladatot ellátó szervnek minősítette például az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságot. Ez ugyanis a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának fontos szabálya volt. Most nem minősülnek nyilvános adatnak az önkormányzatok közös vállalkozásai, amelyek nem (csak) közfeladatot látnak el.

A szakértők szerint egyre hangosabban ketyeg az önkormányzati "kötvény bomba". Ugyanis december végére a helyhatóságok által kiadott kötvények megközelítőleg 45 százalékánál lejár a kibocsátáskor kapott két-három éves tőketörlesztési türelmi idő. Így ezeknek a településeknek el kell kezdeniük visszafizetni az adósságot. Ez pedig további finanszírozási gondok forrása lehet. A kiadott kötvények futamideje általában húsz év, ennek következtében - figyelmeztetnek szakemberek - sok településnek 2030-ig nyögnie kell majd a törlesztő részleteket. Ezenfelül az ilyen kibocsátások mintegy 90 százaléka svájci frankban és euróban történt, ezért a manapság viszonylag magas árfolyamkockázatot is viselniük kell polgármesteri hivataloknak.
Botka László, Szeged szocialista polgármestere szerint összehangolt akció eredménye volt a fideszes vezetésű önkormányzatok elmúlt ciklusbeli kötvénykibocsátása, amelynek körülményeit a politikus parlamenti bizottságban vizsgálná ki. Elemeznék azt is, hogy mi indokolta a kötvénykibocsátást, és hogy "hová lett a pénz".

Miből, hogyan fizetik vissza az önkormányzatok a lejáró kötvényeket?

Tukacs István, az MSZP országgyűlési képviselője: Jó néhány önkormányzat sajnos olyan beruházásokra bocsátott ki kötvényeket, amelyek nem hozzák, hanem a fenntartásuk viszi a pénzt. Sok önkormányzat kénytelen lesz a kiadásait vosszafogni, kevesebbet költeni a gyermekintézményekre, szociális ellátásra. Lesz ahol mérlegelhetik új adók kivetését is, bár eddig ettől tartózkodtak az önkormányzatok. Mejegyzem a Fidesz hitegette a településeket, hogy ad majd pénzt a törlesztésre. Nem adott.

Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője: Az önkormányzatok többségének nincs forrása a törlesztésre, ezért megpróbálkozhatnak más hitelezőkkel tárgyalni áthidaló hitelekről, vagy újabb kötvényeket bocsáthatnak ki. Ahol még van erre mód, az önkormányzati vagyontárgyak értékesítéséből is törleszthetnek. Egyenmegoldás nincs, nagyon különböző a települések helyzete. Minden önkormányzat a saját vagyoni, pénzügyi helyzetének, hitelképességének megfelelően léphet.

Népszava-információ