Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés!

A lakossági ivóvízellátás, így Kecskemét lakossága ivóvízellátásának szabályozása is a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv, és az azt kiegészítő 38/1995 (IV.5.) Korm. rendelet alapján történik. A vízmű a fogyasztókkal kötött szolgáltatási, többlakásos épületek, azaz társasházak, szövetkezeti épületek esetében mellékszolgáltatási szerződés alapján szolgáltatja a lakásokba eljutó víz fogyasztását.
Hihetnénk azt is, hogy ez azt jelenti, mindenki a saját fogyasztása után fizeti a vízdíjat. De ha ezt hisszük, tévedünk.

Tévedünk, mert az említett rendelet lehetőséget ad a vízműnek arra, hogy a mellékszolgáltatási szerződést két hónapon túli díjtartozás esetén felmondja. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a vízmű a nem fizető tulajdonos vízfogyasztását a közös vízfogyasztáshoz számlázza, amit viszont a rendesen fizető tulajdonosok egyenlítenek ki közös költségből. Aggódásra persze semmi ok, ez a pénz nem veszett el. Amennyiben ugyanis az érintett lakóközösség nehezményezné a többletfizetést, nincs más teendője, mint hogy a mellékvízmérő óra felmondáskori állásának ismeretével felfegyverkezve megpróbálja visszaszerezni a kifizetett összeget, azaz jogi útra tereli az ügyet.

Ehhez nem kell más, mint egy ügyvéd (ennek hiányában egy kisebb vagyon a behajtás technikai feltételeinek megteremtéséhez), némi pénztartalék a végrehajtás költségeinek megelőlegezéséhez, és idő, amelyet türelemmel végigvárva a lakóközösség akár sikerrel is járhat. Hangsúlyozom: akár! Az esetek túlnyomó többségében ugyanis a vízmű részéről sikertelen behajtást követően kerül sor a szerződés felmondására, és ezzel a hátralékos vízdíj áthárítására.

Mondhatnánk azt is, hogy a hatályos szabályozás alapján úgy látszik, ez a jelenség a többlakásos épületekben lakók életének tipikus velejárója. De vajon biztos, hogy ma Magyarországon, alkotmányos alapelvek mentén meghatározott társadalmi berendezkedés közepette ez megnyugtató válasz?

-2-

Nem vetődik fel a kérdés, hogy pusztán a szomszédi minőség miként alapozza meg a lakóközösség helytállási kötelezettségét?

Nem szokatlan kissé (vagy felháborító netán), hogy annak kell a vízdíjtartozást behajtani, akinek a szolgáltatáshoz az égvilágon semmi köze nincs? Miért azoknak (társasházaknak, szövetkezeteknek) kell perelni a víztartozást, akik egyetlen csepp vizet sem adtak el?

Tisztelt Polgármester Úr! Ez a probléma Kecskemét város lakosságának hozzávetőlegesen 1/3-át érinti egyre súlyosabban. Egyre gyakoribbak ugyanis a vázolt felmondásos esetek. Érthető, hiszen nehéz gazdasági helyzetben vannak a vízművek is, miért ne élnének tehát a jogszabályi lehetőségekkel. Csakhogy nehéz, egyre nehezebb helyzetben van a lakosság is, amelyik nem védhető módon ezért a bevételkiesésért is helytállni kényszerül.

T. Polgármester Úr! Meggyőződésem, hogy az érvényben lévő szabályozás több szempontból is megkérdőjelezhető, ezért, mint egyéni országgyűlési képviselőt is kérem, tegye meg a szükséges kezdeményezéseket ennek a tarthatatlan helyzetnek a megoldása érdekében. Annál is inkább, mivel ehhez "csupán" egy kormányszintű jogszabály, a 38/1995. Korm. rendelet átgondolása lenne szükséges.

Bízva a felvetett probléma mindenki számára megnyugtató mielőbbi rendezésében, közbenjárását köszönöm.

K e c s k e m é t, 2011. szeptember 15.

Marczi Albert
képviselő