Duna-Tisza közi vitairatunk

Letölthető formátum:

LETÖLTÉS

Országos választási programunk

Ide kattintva olvashatja el őket!

http://mszp.hu/cimke/program

Facebook

Galéria

Király József napirend előtti felszólalása - 2014.06.12.

Tisztelt Alpolgármester Asszony, Tisztelt Jegyző Asszony!
Tisztelt Közgyűlés!

Kecskeméti polgárként és önkormányzati képviselőként nagy büszkeséggel tölt el, hogy elődeink egy ilyen gyönyörű városházát hagyományoztak ránk. Nagy megtiszteltetés volt számomra 3,5 évvel ezelőtt, hogy önkormányzati képviselői eskümet ezen falak között tehettem le.

Azonban a Millenniumi gondolatkörben megfogalmazott Díszterem egységét megbontja az az eddig elfedett falfestés, amely a mostani felújítás során került elő. Nevezetesen az egyik ornamentikával díszített kazetta egy 1944-ben, a világháború magyar ideológiája idején készült falfestményt rejtett, mely Horthy Miklós 1920-as kecskeméti látogatását örökíti meg.

Számomra két szempontból is elfogadhatatlan a kép megtartása ebben a teremben. Először is a magyar holokauszt 70 éves emlékévében, melynek programjához csatlakozott Kecskemét is, megengedhetetlen, hogy egy olyan személy képe kapjon helyet az ezer éves múltunk nagyságai mellett, akinek szerepe volt zsidó honfitársaink üldözésében és deportálásában. A kép születésének évében történetesen 5.431 helyi és térségi zsidó lakost deportáltak, akik közül pusztán 74 tért vissza.

Másfelől műemlékvédelmi szakemberként elmondhatom, hogy a Lechner Ödön építész által megfogalmazott, és a Székely Bertalan festőművész által megvalósított Dísztermi festményegyüttes egyensúlyban lévő kész egészet alkotott, és ennek megbontása a terem diszharmóniáját okozza.

Éppen ezért arra kérem Polgármester Urat, hogy intézkedjen a kép levételéről és az eredeti ornamentika visszaállításáról. Bízom abban, hogy Polgármester Úr híven a holokauszt emlékév kecskeméti megnyitóján elmondott beszédéhez, melyben megkövette a helyi zsidó lakosságot, támogatja ezen kezdeményezésemet, azaz a kép végleges eltüntetését a Díszteremből.

Mindehhez mottóul szolgáljon az 1893-as városházi alapkőletétel emléklapján megfogalmazott cél:

„Legyen ez az épület azon lángoló hazaszeretet további megnyilatkozásainak színhelye, mely úgy a mi szívünkben, mint őseink kebelében is kiolthatatlan lánggal lobogott; legyen ez az épület a város lakosai javára vezető bölcs gondolkodásnak, szorgalmas munkának, éber figyelemnek temploma; hangozzék benne mindenütt a művelődésnek, korszerű haladásnak, s a közügy emelésének jelszava, legyen ez az épület minden időben az igazságnak, a részrehajlatlan jogszolgáltatásnak, emberbaráti érzelmeknek, szeretetnek, szegények és ügyefogyottak gyámolításának otthona, találjon benne támogatást iskola, művészet, kereskedelem, ipar és közlekedés. Áldás legyen elődeink emlékén, kik szorgalmukkal lehetővé tették, hogy a város haladására közremunkálkodjunk, s Isten áldása legyen utódainkon, kik művünket folytatni fogják.”

Köszönöm a szót!

Engedjék meg, hogy az emlékév kapcsán átadjam a „Hírös holokauszt” könyv egy példányát Polgármester Úr részére.