Király József Facebook oldala
Dobos József Facebook oldala
Letölthető formátum:
Ide kattintva olvashatja el őket!
Tisztelt Polgármester Asszony!
Tisztelt Jegyző Asszony, Tisztelt Közgyűlés!
Az utóbbi napok központi kérdése itt szűkebb hazánkban Kecskeméten is, hogy hogyan védekezzünk a vérszívók, azaz a szúnyogok ellen és miért nem történt már meg az irtásuk. A sajtóban nap mint nap értesülhetünk arról, hogy igazából ez nem önkormányzati feladat és ezt is központosították ugyanúgy, mint a különböző közmű szolgáltatásokat, szemétszállítást és most a közúti személyszállítást is.
A 2013. évet megelőzően még városunk rendelhette el kellő időben a szúnyoggyérítést vagy irtást, azaz mi mondhattuk meg, hogy mikor és hányszor végezzék el a munkát, így rugalmasabban tudtuk kezelni az időjárás változásával összefüggő ezzel kapcsolatos feladatokat.
Sajnálatos módon azonban ismét bebizonyosodik az, hogy a központosított szolgáltatások nem tudják rugalmasan kezelni a hirtelen jött változásokat és ez így történik most a szúnyogirtás kapcsán is. Ennek a kárát mi „szívjuk” meg, no meg az éhes szúnyogok a vérünket. Az már csak külön groteszk, hogy a BAON-on megjelent cikk szerint június 17-23 között önkéntes véradásokra várják a megyei lakosokat.
Pedig a klímaváltozással egyre fontosabb üggyé válik a szúnyogokkal szembeni védekezés. Melegebb időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos betegségeit terjesztő szúnyogok a melegedő kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek. Ilyen például a Nyugat-nílusi láz, így többek között a kék nyelv betegség már jelen van az országban. A chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog szintén megjelent hazánkban. A maláriát alig néhány évtizede számolták fel hazánkban, de a kórokozót terjesztő malária szúnyogfajok ma is élnek nálunk. És Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szív férgessége is. Úgyhogy van okunk aggódni, de még inkább cselekednünk kell.
Ugyanakkor arra is oda kell figyelnünk, hogy miképpen és mivel történik az irtásuk. Nemrégiben olvashattunk arról, hogy számos madárfaj kipusztulóban van Magyarországon, így többek között a fecskék is. Ők nagy fogyasztói a szúnyogoknak. A szakértők ezért is javasolják a kémiai szúnyogirtás helyett a biológiait, de ez a védekezés drágább, mert alkalmazása előtt fel kell mérni a kezelendő terület szúnyog bölcsőit, majd ezen adatok birtokában lehet elrendelni a baktériumos irtást. Szerintem ehhez kellene az országosan kiépített egységes elveket és szakmai gyakorlatot követő szakmai hatóságot kiépíteni.
Ugyanakkor mi városlakók is tehetünk azért, hogy ezek a kellemetlenkedő rovarok ne szaporodjanak tovább. Lakó és munkahelyi környezetünk pangó vizeinek felszámolásával, azaz az eldugult ereszcsatornák, vízelvezető árkok, munkagödrök tisztításával, megszüntetésével csökkenthetjük a szúnyoginváziót. A kidobott gumiabroncsok, műanyag palackok is ideális vízgyűjtők, sokszor ezeken a helyeken összegyűlő csak gyűszűnyi, csészényi vizekben is százával fejlődnek a szúnyoglárvák. Szúnyogos időszakban és környezetben a szakértők azt ajánlják, hogy lehetőleg hosszú ujjú ruházatot és cipőt hordjunk és kerüljük a sötét, meleg színű ruhák viselését, inkább fehéret, hideg színűeket hordjunk. Használjunk rovarriasztó krémeket, spray-ket.
De mindezek nem helyettesíthetik azt a nagyobb környezetünkben, városunkban végzendő szúnyogirtást, mely ez ideig elmaradt. Arra kérem Polgármester Asszonyt, hogy amennyiben központilag nem tudják kezelni ezt a kérdést, akkor dolgozzanak ki egy olyan tervet az elkövetkezendő időszakban, miszerint a város önállóan végeztesse el kellő időben a szúnyogirtást, de természetesen mindezt a központi költségvetés terhére.
Köszönöm a szót.