A legfrissebb adatok szerint adósságállomány tekintetében összességében növekedést tapasztaltó az önkormányzatoknál. Míg tavaly a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek mintegy 386 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkeztek, addig 2011-re ez a szám 16,6 százalékkal, azaz 450 milliárd forintra növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy míg tavaly átlagosan 109 ezer 238 forintnyi adósság jutott egy lakosra, addig idén már 130 ezer 892 forint.

Az Intézet adata szerint a kecskeméti önkormányzat adóssága közel tízmilliárd forinttal nőtt tavaly óta, így ma már 16 milliárd forint körüli. Ennek megfelelően az egy főre jutó adósságráta is egyik legnagyobb mértékben, 160%-kal nőtt egy év alatt. Ez a 4. legnagyobb mértékű növekedés az országban.

A megyei jogú városok közül a legfiatalabb és legszegényebb településen, Érden emelkedett egyébként a legnagyobb mértékben tavaly az önkormányzat adósságállománya: a 65 ezer lakosú település egyetlen év alatt több mint ötszörösére növelte tartozásait.

A kutatás szerint kiugróan magas adósságot – 23-28 milliárd forint körüli összeggel – Szolnok, Kaposvár, Miskolc, Debrecen és Szeged görget maga előtt. Még hozzájuk képest is minősített esetnek számít azonban Európa tavalyi kulturális fővárosa: Pécsnek 37 milliárdos adósságheggyel kell a következő években megküzdenie.

A 46 vizsgált település összesített hiteltartozása az utóbbi tizenkét hónapban 386 milliárdról 450 milliárdra emelkedett. A MPI a helyhatóságok pénzügyi átláthatóságát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a legkevésbé transzparensnek a fővárosi kerületi önkormányzatok tekinthetők – pozitív kivételnek csupán a VII., a XIII. és a XX. kerület számít.

A vidéki nagyvárosok jelentős része ezzel szemben nyílt lapokkal játszik: Zalaegerszeg, Szolnok, Szeged, Kecskemét, Kaposvár, Eger, Debrecen, Békéscsaba pénzügyi viszonyait legalábbis átláthatónak találták a kutatók.