Tisztelt Közgyűlés!

Egy település építése sosincs befejezve. Egy gazdaságilag dinamikusan fejlődő nagyváros pedig – mint Kecskemét – folyamatos feladatot és munkát ad az önkormányzatnak. Röviden visszatekintve az elmúlt 25 évre, mi itt Kecskeméten, nem panaszkodhatunk.

A rendszerváltás utáni években az átalakulás gyorsan végbement. A város megkapta vagyonát, intézményeit, a privatizáció nem kevés veszteséggel ugyan, de ütemesen lezajlott. Az egyházak Kecskeméten az elsők között kapták vissza a közösséget szolgáló ingatlanvagyonukat. Az önkormányzat az adott alkotmányossági keretek között a rendszerváltás óta elfogadható hatékonysággal dolgozott, intézményeink látványosan fejlődtek, jutott pénz a beruházásokra is. Kecskemét polgárai jól éltek az önkormányzatisággal. Az elmúlt 12 évben meghatározó fejlesztések zajlottak a városban: csatornázások, útépítések, közterület-, és intézmény-fejlesztések. Számos kereskedelmi és szolgáltató létesítmény, zöld-, és barnamezős ipari beruházások, élén a zászlóshajóval, a Mercedesszel. A 2006. után indult európai uniós fejlesztések mintegy 110 milliárd forintot hoztak Kecskemétnek.

Kecskemét nem politikai huzavonáiról volt híres-hírhedt és mindig az adott kormánnyal tudott jól együttműködni. Ide nem jártak gyakran párfőnökök ukázt adni, ha eljöttek is, legfeljebb gyáravatásra. Bár éles vitáink is voltak, de a helyi többség és az ellenzék szóba állt egymással. A sokat emlegetett Mercedes beruházás sem ment volna politikai együttműködés nélkül. Ez az együttes tenni akarás is hozta Kecskemétet arra a szintre, ahol ma van.

Az októberi választás arról szól, hogy olyan embereket küldenek-e a választók a közgyűlésbe, akik nem üzletet látnak benne, nem a hatalmat akarják, hanem önzetlenül vállalják a közösség szolgálatát. Mert a városépítés erről is szól. És arról, hogy nem elég valamit közpénzen létrehozni, megépíteni, látványosan átvágni a nemzeti színű szalagot, hanem utána a produktumot a közösség javára hatékonyan működtetni, fenntartani is kell.

Nem lehet azt például elfogadni, hogy alig adtuk át a megújított Vasútparkot, már az enyészet és gazdátlanság jelei láthatóak rajta. Új közvilágítást szereltek be a városban, miközben a Petőfi utcán hónapok óta 7 darab kandeláber nem világít. A régieket felszámolva európai uniós szabványú játszótereket létesítettünk drága pénzen, de egyre több használódik el a karbantartás hiánya miatt. A Kápolna utcán a kerékpárosok és gyalogosok küzdelme a járdáért, szinte már tragikomikus. A Nyíri úti kerékpárútnak vannak olyan szakaszai, ahol terepjáróval lehetne csak elmenni. Szelektív hulladékgyűjtést vezettünk be és a hulladékgyűjtők környékén üvegek, műanyag zacskók tömegei hevernek.
Leépítették a káros kibocsátású üzemeket, de Kecskemét az egyik leginkább por-, és pollenszennyezett város. Megtörtént a város teljes csatornázása, de a régi, elavult csatornavezetékek sürgős cserére szorulnak. A város és környéke újraiparosodásával, a Nagykörúton ismét ezrével zúdulnak át a teherautó-, és kamioncsordák. Sorolhatnám tovább.

Lehet bármilyen imponáló hosszú távú településfejlesztési stratégiánk, de az, hogy élhető város-e Kecskemét, sokszor az apró, hétköznapinak tűnő dolgokon múlik: ég-e a villany az utcában, sárban járunk-e be saját házunkhoz, szemetesek-e a közterületek, van-e pad a parkban, játszótéren, fulladozunk-e az allergiától, köszön-e a rendőr….

Míg a mögöttünk lévő évek fő feladata a fejlesztés volt, addig a következő időszaké – a sok éve folyamatban lévő beruházások befejezése mellett – alapvetően a fenntartás és a színvonalas működtetés. Nem lesz könnyű helyzete az önkormányzatnak. Az új önkormányzati törvény ugyanis meglehetősen szűkre szabta a feltételeket. Nemcsak komoly feladatokat és hatásköröket (oktatás, egészségügy, szociális ellátás) vont el, hanem a pénzügyi keretek és lehetőségek is szűkültek. Önálló fejlesztésre leginkább – az egyébként csökkenő - európai uniós forrásokból és kevéssé saját többletbevételeinkből futja. (Ha jól termel a Mercedes!) Az elmúlt években bővült lakossági infrastruktúra és intézményi szolgáltató rendszer fenntartása-működtetése nagy erőfeszítést kíván a várostól, ezek bővítése pedig csak alapos előrelátással lehetséges. Adósságról nem kell már dönteni, mert külső források felvétele egyszerűen lehetetlenné vált. Persze ami maradt, az sem kevés.

Tisztelt Közgyűlés! Kedves Barátaim!

Örültem, hogy Önökkel dolgozhattam a városért az elmúlt években. Minden képviselőtársamnak – és kiemelten dr. Zombor Gábor volt polgármesternek – tisztségviselőnek, valamint dr. Határ Mária jegyzőnek és a polgármesteri hivatal vezetőinek, munkatársainak, az intézmények és a cégek dolgozóinak, a kecskeméti vállalkozásoknak, az érdekképviseleteknek, kamaráknak, a részönkormányzatok tagjainak köszönöm az elmúlt években végzett munkát és együttműködést. Köszönöm a választók türelmét és támogatását. A következő közgyűlés tagjainak pedig kívánok jó munkát, józan optimizmust és dolgozzanak közösen Kecskemétért!