Napirend előtti felszólalás
Téma: vasárnapi zárva tartás
Tisztelt közgyűlés, Polgármester asszony, Jegyző asszony!

Túl vagyunk az első olyan vasárnapon, amikor a 200 nm2-nél nagyobb üzletek néhány kivételtől eltekintve nem nyithattak ki.
Üresek voltak a nagy hipermarketek parkolói, a malom központ folyosóin is alig találkozhattunk emberekkel.
A magyar gazdasági növekedés egyik motorja jelenleg a lakossági fogyasztás bővülése, amelyben fontos szerepe van a kiskereskedelmi forgalom növekedésének. A vasárnapi zárva tartás azonban a gazdasági növekedést várhatóan mérsékelni fogja.
Kérdésként merül fel, hogy a költségvetés lemondhat-e a jelentős vasárnapi forgalomból eredő adóbevétel egy részéről?
Franciaországban a kormány, a gazdaság élénkítése céljából most kívánja enyhíteni ezt a korlátozást. Horvátországban a bevezetett rendelkezést fél év után visszavonták, Szlovákiában pedig a közelmúltban utasította el a parlament az üzletek vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos törvényjavaslatot.

A fent említett országokhoz hasonlóan nálunk is sokat dolgoznak az emberek hét közben, így a fogyasztók, a családok milliói számára a szombat mellett a vasárnap egy olyan nap amikorra tervezni tudják a bevásárlásaikat. Felmérések szerint egy átlagos vasárnap 870 ezer család vásárol fogyasztási cikkeket. A lakosság negyedének, az aktív keresők harmadának okoz majd nehézséget a vasárnapi zárva tartás.

A kérdés tehát az, hogy figyelmen kívül lehet-e hagyni a vásárlók, családok millióinak igényeit?
Hiszen a kormánypárti kétharmad annak ellenére erőltette át a parlamenten a kereskedelem működését korlátozó szabályokat, hogy a lakosság többsége nem támogatja azt. Az Ipsos publikált közvélemény-kutatása szerint a felnőtt lakosság 68%-a ellenzi az üzletek vasárnapi zárva tartását.

Ami a foglalkoztatási hatást illeti, a vasárnapi forgalom jelentős szerepe miatt biztos, hogy elbocsátásokkal fog járni. Arról lehet vitatkozni, hogy 10 ezer vagy 20 ezer dolgozó fogja-e elveszteni az állását.

Nem csak az a kérdés, hogy hány foglalkoztatottat fognak elbocsátani, hiszen az érintetteket biztos, hogy érzékenyen fogja érinteni a munkahelyük megszűnése és a jövedelmük elvesztése.

Az a kérdés is felvetődik, hogy le lehet-e mondani az érintett dolgozóktól származó adóbevételekről, illetve hogyan fogja érinteni költségvetést, ha az adóbevételek helyett tízezer vagy húszezer munkanélküli nyomás alá helyezi az állami szociális ellátórendszert, vagy ezt is megoldjuk közmunkával?

A dolgozók egy részét már megérintette a várható létbizonytalanság, illetve a várható jövedelemcsökkenés.
A törvény azon logikája, érvelése is megkérdőjelezhető, hogy vasárnap legyen együtt a család. A vasárnapi nyitva tartás az ezen a napon éppen dolgozók kivételével ezt nem akadályozza.

A fiatalabb generációnak arra azonban nincs igénye, hogy vasárnap egésznap a szüleivel legyen, arra viszont igen, hogy a nap egy részében a hasonló korúak között töltse az idejét például a Malom Központban, mely alkalmas a fiatalok szórakozási igényeinek kielégítésére.

Magyarországon sajátos helyzet alakult ki az elmúlt 20 évben, ami nem hasonlítható például az osztrák vagy a német helyzethez, ahol vasárnap az üzletek már régóta zárva vannak, ezért a vásárlók megszokták ezt. Az ettől teljesen eltérő magyar sajátosság az, hogy a vasárnapi nyitva tartásra nagy igény van a fogyasztók és a fiatalok részéről. Ezért az üzletek vasárnapi zárva tartása a családok, a vásárlók és a fiatalok millióit hátrányosan érintő intézkedés.

Sajnos több ágazatot is érint, például itt vannak a kertészetek – ami, hozzáteszem idényjellegű, mint a faültetés és a virágültetés – vagy akár a barkácsüzletek is.

Kimutatások szerint itt is vasárnap volt a legnagyobb forgalom.

De visszatérnék az élelmiszerboltokra, aki hétfőn 6 órára megy dolgozni, az nem talál nyitva élelmiszerboltot. Így kénytelen a szombati kenyerét és élelmiszereit fogyasztani.

Megkérném Polgármester asszonyt, hogy a két kecskeméti országgyűlési képviselővel együtt tárgyaljanak a törvény visszavonásáról.