Duna-Tisza közi vitairatunk

Letölthető formátum:

LETÖLTÉS

Országos választási programunk

Ide kattintva olvashatja el őket!

http://mszp.hu/cimke/program

Facebook

Galéria

Aktuális

Majális 2014

Brúszel László napirend előtti felszólalása (2014-04-24)

Tisztelt Közgyűlés!

Közel 20 évvel ezelőtt erdélyi barátaimmal Marosvásárhelyen, egy télvégi estén azon merengtünk, vajon mit is hoz nekünk a jövő, ahogyan már akkor mondogattuk, Európa? Magyarország csillaga akkor éppen fennen ragyogott – Európa „éltanulója” – Románia túl néhány krízisen, az ott élő magyarok helyzete pedig kilátástalan. Nehéz és hosszú beszélgetés volt, s ezen még a kiváló Küküllő-menti bor sem tudott nagyon segíteni. Európa messze volt!

És amikor 11 évvel ezelőtt Magyarország úgy döntött, hogy az Európai Unió tagja lesz, akkor sokan úgy gondoltuk, végre magunk dönthettünk sorsunkról. Ady kompja kikötött a nyugati parton!

Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Most, egy hétéves EU költségvetési ciklus végén vagyunk és megállapíthatjuk: Kecskeméttel jót tett az EU csatlakozás, a város nyert Európával.

Kecskemét – miután saját erőből megépítette a 90-es évek elején nagykapacitású szennyvíztisztító telepét - már az előcsatlakozási-felzárkózási folyamatban, a 90-es évek végétől időben lépett és a mintegy 10 milliárdos beruházási összeg 60 %-át nyertük el az EU-tól, a város és környékének szennyvíz-csatornázására. Európai segítséggel ugyancsak lépni tudott a város a korszerű hulladékkezelés területén is. Az elmúlt 10 évben Kecskemét több kitüntető európai címet elnyert, a környezetvédelem és a kultúra területén.

A csatlakozás után meg kellett tanulni „Európai Uniós nyelven”. Az EU fejlesztési támogatások a magyar kormányokkal részletesen egyeztetett és jól körülhatárolt célok mentén fogalmazódtak meg, amelyekre pályázni lehetett az önkormányzatoknak. Kecskemét 2004-től kialakította városfejlesztési elképzeléseit, 2006-tól pedig létrehozta az EU pályázati rendszerhez szükséges szervezeti és személyi feltételeket, és költségvetési tervezése során komoly önrészt biztosított a pályázatokhoz.

Az önkormányzat és intézményei az elmúlt években számos pályázatot nyújtottak be, az utak korszerűsítésétől az oktatás fejlesztéséig Európai uniós forrásokért, amelyek jó része sikeresnek bizonyult. Jelenleg is, ebben az EU költségvetési ciklusban indult 24 db önkormányzati és 26 db intézményi pályázat van folyamatban, amelyek egy része már csak pénzügyi elszámolásra vár, másik része várhatóan ez év végére, jövő év elejére megvalósul. Csak kiemelek néhányat ezekből: a Rákóczi út – Vasútkert projekt, az intermodális pályaudvar tervezése és a városi közösségi közlekedés fejlesztése, amelyek támogatási volumene meghaladja a 10 milliárd forintot.

De említhetném az egészségügyi ellátáshoz, az óvodakorszerűsítésekhez, vagy éppen a színházhoz kötődő kisebb-nagyobb fejlesztési támogatásokat.

Az EU azonban nem csak érdekközösség - hiszen ezeknek a támogatásoknak jó részét a tagállamok fizetik be a közös kasszába - hanem értékközösség is. Az emberi méltóság és a szabadságjogok, a polgári demokrácia, a környezettudatos piacgazdaság, a jóléti kiadások rendszere és sorolhatnám tovább azokat az értékeket, amelyek megvalósítása az európai közösség és így Magyarország céljai is. Mindez persze nem megy viták és egyezkedések nélkül, de Magyarország önállósága csak a sokszínűségében egységes és szolidáris Európában nyeri el értelmét.

Talán nem túlzok, ha azt mondom, európai csatlakozás nélkül ma nincs itt a Mercedes. És nem történnek meg azok a beruházások sem, amelyeket az itt letelepült külföldi, vagy nemzetközi kereskedelmi, termelő és szolgáltató cégek megvalósítottak, és amelyek garanciáját adják annak, hogy Kecskemét a következő évtizedekben is élhető város lesz.

Újra elmondhatjuk, mindez nem jött volna létre a kecskeméti emberek, a helyi vállalkozók, vállalkozások, a „köz” alkalmazottai, a helyi politika alakítói nélkül. Mert a döntéseket meg kellett hozni időben és jó szakszerűséggel, adott esetben éles politikai vitákban is. Ez nem ment volna, ha az itt politizáló pártok csak haszonelvű pártpolitikai érdekeiket nézték volna, ha nincs elemi összetartás Kecskemét legfontosabb ügyeiben. A közgyűlésben nem volt olyan párt, amely ellenérdekelt lett volna az EU tagságban. Itt nem volt jelen olyan pártnak a képviselője, aki kidobta volna az EU zászlót az ablakon. Mert az Európai Unió mi magyarok is vagyunk. Erről szavazunk május 25-én!

Erdélyi barátaim is jobb kedvűek. Miután hónapokkal ezelőtt a kecskeméti Városháza oromzatára kitűztük a székely zászlót, lassan le is vehetjük, mert a román kormány elfogadta a mieink érveit: az ottani helyi közösségeknek is van joguk nemzeti és helyi értékeikhez, a székely zászlót kitűzni immáron ott sem lesz tilos. Európa oda is eljutott.

És reméljük, hogy az ország és Kecskemét számára a 2004-ben elindult kedvező folyamat nem szakad meg, az EU következő 7 éve is komoly lehetőséget teremt a város és térsége számára. Rajtunk, az MSZP képviselőin nem múlik.